Szerző Téma: Mi is pontosan a rák?  (Megtekintve 5947 alkalommal)

Balika

  • Adminisztrátor
  • Fórumtag
  • *****
  • Hozzászólások: 64
Mi is pontosan a rák?
« Dátum: 2006. 04 01. - 09:31:28 »
Ki gondolná, hogy szervezetünkben nap mint nap keletkezhetnek rendellenes sejtek? Mivel azonban az immunrendszer hatékonyan pusztítja őket, sokáig egészésgesen élhetünk. Mitől rendellenes egy sejt, és hogy tud tumorrá szaporodni?

A daganatok kialakulása

Daganatképző sejtek bármely szöveti sejtből kialakulhatnak, ha mutagén (egy gén megváltozását okozó) hatásnak vannak kitéve, és valóban meg is történik a sejt DNS-ének mutációja. Természetesen a genetikai anyag nem minden változása vezet valóban tumoros elfajuláshoz, csak ha a DNS olyan pontjain történik, amelyeknek a sejtosztódás lezajlásában, szabályzásában döntő szerepe van. Rendszerint több tényező és több, a genetikai anyagban bekövetkező változás szükséges a daganatok kialakulásához.
A tumorkeletkezés leggyakoribb oka az emberi génállományban található, a növekedést szabályozó génekkel rokon, úgynevezett proto-onkogének aktiválódása. Ez vezet a szövetregeneráció során rendellenes utódsejt képzéséhez, a sejtcsoport elfajulásához.
Szervezetünkben nap mint nap - egyes adatok szerint napi mintegy ezer alkalommal - keletkezhetnek rendellenes sejtek, mégis nagyon ritka, hogy ezekből betegség fejlődik, mivel az immunrendszer sejtjei - a limfociták, NK- sejtek, stb. - ezeket normálisan képesek felismerni és elpusztítani. Néha a sejteknek sikerül kibújnia a szervezet ellenőrzőrendszerének felügyelete alól. Erre nagyobb az esély, ha az immunrendszer valamiért eleve gyengébb hatásfokkal működik. Ismert tény, hogy egyes betegségek (pl. AIDS) vagy immunszupresszív gyógyszerek szedése gyengítik az immunrendszert.
 
Jóindulatú vagy rosszindulatú?

 A rendellenes működésű sejteket három nagy csoportba osztjuk:
A jóindulatú (benignus) tumor soha nem ad áttétet, a helyén marad, és a környező sejtektől, szövetektől saját kötőszövetes tokban elhatárolódva növekszik. Eltávolítása után a beteg maradéktalanul gyógyultnak tekinthető. Leggyakoribb képviselői a méh simaizom-tumorai, a miómák, egyes festékes bőrelváltozások, illetve a főleg a tarkón és háton található zsírtumorok. A jóindulatúság relatív fogalom. A növekvő daganat - például az agyban - a környező szövetek nyomásával, működésük befolyásával szóródás nélkül is számos problémát okozhat. Másfelől - például a jóindulatú bőrdaganatok egy része is ilyen - valamely külső behatásra rosszindulatúvá fejlődhetnek. A daganat rosszindulatúvá válása sok esetben erősen függ a daganat méretétől.
Mindebből következik, hogy valamennyi daganatra, így a jóindulatúakra is érvényes, hogy elengedhetetlen a minél korábbi diagnózis és kezelés.
A semimalignus (átmeneti) tumor szintén nem ad áttétet, de tokja sincs, így könnyen belenő a környező szövetekbe, azokban terjed és roncsol, elégtelen műtéti eltávolítás után kiújul.
A semimalignus tumorok egyik képviselője a Paget-kór, mely az emlőbimbót és a bimbóudvart érintő eckéma szerű, hámló gyulladás formájában jelenik meg.
A rosszindulatú (malignus) tumor sejtjei képesek arra, hogy a primer tumorról leszakadva a vér, nyirokrendszer és közvetlenül a szövetek útján újabb helyekre vándoroljanak a szervezetben. Az elszabadult sejtek útközben elpusztulhatnak, az immunrendszer megsemmisíti őket, vagy pedig megtelepszenek, és osztódni kezdenek; ekkor beszélünk áttétről (metasztázisról).
A neoplázia (karcinóma, szarkóma, rák) összefoglaló neve tehát azoknak a betegségeknek, amelyeket rendellenes anyagcseréjű sejtek féktelen szaporodása és áttétképző képessége jellemez. A karcinómák hámeredetű (fedőhám, mirigyhám)daganatok, a szarkómák pedig kötőszövetek, támasztószövezet, izmok és származékaik sejtjeiből alakulnak ki.
A fehérvéfűség külön kategóriát képez, amely vagy a nyirok csomók vagy a csontvelő rosszindaltú megbetegedésének következménye.
A rosszindaltúan elfajult (malignusan transzformált)sejtek nem csupán nyomják a környező szöveteket, meg is támadják azokat, beléjük hatolnak - ezt nevezik a szakemberek beszűrődésnek, infiltrációnak. Mivel nem fejlődnek ki rendesen, nem képesek az eredeti sejttípusuknak megfelelő működésre, csupán a szaporodást tekintik feladatuknak. Így az egészséges sejtektől, a szervezet egészétől elvonják az oxigént és a tápanyagokat.
A hámszövetből kiinduló rosszindulatú rákok a karcinómák, a kötőszövetieket pedig szarkómáknak nevezik. A rákos megbetegedéseket azon szervek alapján is lehet csoportosítani, amelyben az elsődleges (primer) tumor létrejön.
 
Nem jobb későn, mint soha

Az elsődleges tumor mielőbbi felfedezése és eltávolítása azért fontos, mert minél tovább növekedik, annál valószínűbb, hogy valóban áttétet is képez. A teljes gyógyulás csak valamennyi tumoros góc felszámolásával érhető el, de amennyiben a primer daganatot nem fedezik fel idejében, ez már nem mindig lehetséges. Ilyenkor a betegség halálos kimenetelű.
A metasztázisok rendszerint az eredeti tumorhoz közel vagy a műtéti hely közelében, a közeli nyirokcsomókban, illetve a vérárammal elérhető szervekben képződnek.
A sejtek megváltozását kiválthatják bizonyos vegyi anyagok, vírusfertőzések, mechanikai behatások, radioaktív vagy erős ultraibolya sugárzás, - azaz környezeti tényezők, - valamint örökletes genetikai hibák is hajlamosíthatnak, illetve felerősíthetik a külső hatást.
A rák kialakulásának valószínűsége az életkorral nő, bár vannak kifejezetten fiatalkori rákok is.
A fejlett országok leggyakoribb tumorai a férfiak vastag-, végbél- és prosztatarákja, a nők jóindulatú méhpolipja, a méhnyak- és az emlőkarcinóma. Gyermekek és idősebbek között a vérképző-szervi tumorok a leggyakoribbak.
 
A rák számokban

A 2003-as Nemzetközi Rákjelentés adatai szerint az ezredfordulón az összes halálozás 12%-a következett be rákos megbetegedés miatt, azaz 6,2 millióan haltak meg, és 5,3 millió férfi és 4,7 millió nő betegedett meg valamilyen rákban. A tendencia még mindig növekvőben van. Felvilágosítással és idejében végzett szűrővizsgálatokkal az esetek egyharmadát lehetne megelőzni, egyharmadát gyógyítani, a betegek fennmaradó egyharmadát pedig megfelelő életminőség-javító kezelésben részesíteni.
A leggyakoribb rákfajták kétségtelenül a dohányzáshoz köthető légzőszervi rákok. A leggyakoribb a tüdőrák évi 1,2 millió újonnan regisztrált megbetegedéssel. Ezt követi a mellrák, több mint egymillió esettel. A kolorektális rákok 940 ezer, a gyomorrákok 870 ezer új megbetegedést hoztak évente. A gyomorrák a helytelen táplálkozással van összefüggésben, és inkább a fejlődő országokra jellemző, az esetek száma azonban örvendetesen csökken. Európa központi részén a gyomorrák okozta halálozás egy emberöltő alatt 60%-kal esett vissza. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a sózott, füstölt áru helyett friss és mélyhűtött húsokat, halat fogyaszthatunk. Örvendetesen nőtt a gyümölcs és zöldségfogyasztás.
A sort a máj, a méhnyak- a gégerákkal lehet folytatni, majd a hólyagrák és a Non-Hodgkin limfóma, a leukémiás, prosztata- és hererákos megbetegedések következnek. Évi 200 ezer és annál kevesebb megbetegedés írható - sorrendben - a hasnyálmirigy, petefészek, vese, méh-, idegrendszeri rákok számlájára. Ezeket követi a melanoma, a pajzsmirigy- a gégerák és a Hodgkin-kór.
A rák okozta halálozásban némileg eltér a sorrend. Itt is a tüdőrák vezet, de a gyomorrák a második, amit a májrák követ.
A szerteágazó kutatásoknak hála az egyik leggyakoribb tumoros megbetegedés, a mellrák gyógyításában jelentős eredményeket értek el. Az ötéves túlélés a fejlődő országokban is 75 % fölött van.
 
Magyarországon a rákstatisztikák tendenciái nagyrészt megfelelnek a nemzetközi folyamatoknak, azzal a szomorú kiegészítéssel, hogy a szív- és érrendszeri halálozás után a második helyen állnak a rákos megbetegedések, és európai felmérések tanúsága szerint a férfiak tekintetében első, a nők esetében a második helyen állunk a rák okozta halálozásban. Némileg reménykeltővé teszi a képet, hogy napjainkra a legtöbb rák esetében megállt a meredek növekedés. A férfiakkal ellentétben még mindig nő azonban a nők tüdőrákjának előfordulása. Egyértelmű, hogy ez a lányok és asszonyok emelkedőben lévő dohányzása tragikus következményeként értékelendő.

Szerző: Máriáss Márta
Forrás: HáziPatika.hu
Fórumadmin

bbig

  • Vendég
Mi is pontosan a rák?
« Válasz #1 Dátum: 2006. 04 11. - 13:11:25 »
Annyiban egészíteném ki, hogy agydaganat esetén vannak "jóindulatú" grade I-II besorolású daganatok, amelyek beszűrik a környezetüket, sőt, maga a daganat csupán beszűrődésből áll, azaz nincs sem tokja sem fala sem kifejezett daganat formája. Adott területen (benignus) vagy összevisszaságban (anaplasztikus, malignus) növekszik. Például astrocytoma, oligodendroglioma.

ennyi

  • Vendég
Re:Mi is pontosan a rák?
« Válasz #2 Dátum: 2012. 04 07. - 21:16:17 »
A rák egy gomba?

Dr. Tullio Simoncini szerepelt AZ ECHO tévében .. Prof. Dávid
Tamás műsorában

Dr. Tullio Simoncini kutatási eredményei még inkább
kihangsúlyozzák a gombák elleni védekezés fontosságát, melyet
megelőzésként otthonról is végezhetünk a Zapperrel ill.
tisztítókúrákon keresztül.

Amerikában bestsellernek számít az a könyv, amelyet Dr. Tullio
Simoncini római onkológus írt "A rák egy gomba?" címmel. Évente
tízmillió ember hal meg valamilyen daganatos betegségben.

A nemzetközi hírű professzor nemrégiben Magyarországon járt,
Hogy beszámoljon a könyvében is leírt természetes gyógymódról, amely
forradalmasíthatja a rákterápiát. Huszonöt esztendős onkológia
Tapasztalatai alapján Simoncini nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a
rák nem más, mint egy fertőzés, amelyet gomba okoz. Az orvos
évtizedekig gyermekrák osztályon dolgozott, ahol vizsgálni kezdte a
Daganatokat. Azokat felvágva azt tapasztalta, hogy belül mindig
fehérek voltak.
Feltette magának a kérdést, egyáltalán MI a rák
(ami még ma is egy misztérium, hiszen legalább száz teória létezik a
mibenlétéről)? És mik AZ áttétek? S vajon mitől fehér a daganatok
Belseje?

Hosszas kutatómunka alapján arra
következtetésre jutott, hogy a daganat "csak" egy tünet, s hogy a
rákot gombák, pontosabban a Candida albicans okozza. Véleménye
Szerint, ha az ember ellenálló képessége megrendül, vagyis az
immunrendszere legyengül, szervezetében mértéktelenül elszaporodnak az
ott egyébként is jelenlévő gombák.

Simoncini a daganatok pusztítására egy újfajta
természetes terápiát alkalmaz, sikerrel. Az agydaganat, a tüdő-, a
Mell-, a mellhártya, a hashártya-, a gyomor-, vastagbél-, a bőr-, a
Prosztata- valamint a húgyhólyagrák gyógyítására katéteren keresztül,
infúzió formájában öt százalékos szódabikarbonátos oldatot juttat be a
Daganatot tápláló érbe, ezzel öblögeti, mossa a mellhártyát illetve, a
hasüreget.

- A szódabikarbónás kezelésnek, szemben a
hagyományos daganatellenes terápiákkal, semmilyen mellékhatása nincs -
állítja a professzor, aki intravénás adagolással, napi ötszáz
Milliliter öt százalékos infúziót alkalmaz (hat napon át infúzió,
Amelyet hat nap szünet követ, és ez így folytatódik még négy-öt
Cikluson át). Ezzel szemben-tudjuk jól- a kemoterápiának nagyon brutális mellékhatásai vannak.

Szájon át adagolva egy hétig két kávéskanál
szódabikarbóna egy pohár vízben feloldva is segíthet.

Ezzel párhuzamosan naponta ötszázalékos
szódabikarbónás fürdést valamint naponta három-hat alkalommal öt
százalékos szódabikarbonátos beöntést javasol.

Tullio Simoncini professzor szerint a szervezet
méregtelenítése, gyors lúgosítása, a magas NaHCO3-koncentráció révén
a gombák elhalnak, és az immunrendszerünk megerősödik.

Simoncini a bőr daganatos elváltozásainak, sőt
A pszoriázisnak, amelyet tapasztalatai szerint szintén gomba okoz,
gyógyítására is talált gyógymódot. Ez nem más, mint az érintett
terület hét százalékos jódtinktúrával való ecsetelése.

Az ötszázalékos szódabikarbónás, plusz glukóz
oldatos infúzió beadásával a leukémiás és agydaganatos gyermekeknél is
kiváló eredményeket, gyógyulást ért el.

A Simoncini-féle szódabikarbónás kezelést
Amerikában, Németországban és Norvégiában már alkalmazzák.